-Basszák meg!- morogtam a cellában a sötétségnek. Pedig ez a nap úgy indult mint a többi. Lementem macskakaját venni és mindenki megbámult. Bementem a hotelbe és felcipeltem a vagy 10 tonnás zacskókat. Mert a liftet nem lehet használnunk! Még bemocskoljuk a vérlázító levegőnkkel! Aztán jött hozzám egy öltönyös pasas a Rainsteer jelével. Kaptam két Lixe-t és most itt vagyok hólyagos és vérző tarkóval egy dohos, csöpögő hangokkal teli börtönben a föld alatt. Na szuper! Hogy jutok ki megint? Ahogy magamat ismerem biztos nem lesz akkora szerencsém mint ezelőtt!
-Psszt! Renia ugye?- jött ki valaki az árnyékból.
-Igen? Te ki vagy? És hogy kerülsz ide?- sablonkérdések, de tényleg tudni akartam a választ...
-David. David Steer. Kiviszünk innen.- szedte elő a zsebéből a kulcsokat.
Valaki csípjen meg?! Mi lesz a következő? Megnyerem a lottót?
-Jössz?- tárta ki az ajtót.
Szedtem a lábam nehogy becsapja az orrom előtt
-Harcos! Itt vagy?! Hahó!- szólogatott valakit a sötétben. Jött is egy srác barna hajjal és szinte éjsötét szemekkel. Fáklyával a kezében mérges tekintettel nézett megmentőmre.
-Light! Mennyiszer mondjam még hogy ne ordibálj?- suttogta.
-Igenis Harcos, de ha folyton eltünsz...
-Hagyjuk. Menj keresd meg a többieket. A 8-as járatnál találkozunk.
Egy beleegyezö sóhaj és már magamra is lettem hagyva a morcos ismeretlennel.
-Mondták már, hogy a kedvesség mintapéldája vagy?- indultam a találkozási pont felé.
-Te is, szóval ne mondj semmit- levett egy másik fáklyát a falról és a sajátjával meggyújtotta. Odaadta nekem.
Egy darabig csöndben mentünk majd megszólalt:
-Tom Calib. Az akció közben kérlek hívj Harcosnak. Nem akarjuk, hogy elkapjanak minket. Fogtad Lázadó?
-Ah-ha... De miért pont Harcos?- kuncogtam- Olyan... egyszerű...
-Nos, a szüleim adtak még kiskoromba egy karkötőt. Az a szó volt rajta, hogy Warrior. A családban apáról fiúra szállt- húzta feljebb a pulcsija ujját.
-Ez ezüst?- néztem meg.
-Igen. Miért? El akarod lopni?- kacagott.
- Dehogy! Minek kellene? Nekem is van- nyomtam az orra alá a majdnem ugyanolyan, csak az írásban különböző darabot- Rose dédimé volt. Anya azt mesélt így hívták őt mindenhol. Az ősei eltalálták a nevét. Rózsamániája volt egy kicsit. Habár megértem. Az a virág csodaszép.
-Revolutioner...-olvasta el a feliratot- Jól összejött.
-Igen- mosolyodtam el- Tudtátok valahonnan?
-Szerintem a Vezető sejtette.
-Gondolom nem mondod el, hogy hívják...
-Eltaláltad- kacsint. Minden lépéssel egyre jobban elhatalmasodik rajtam az indulat. Végül kibukok.
-Vedd már le ezt az álcád!
-Tessék?
-Ez nem te vagy. Te az a srác vagy aki úgy beszélt Light-tal mint egy felmosóronggyal. Az vagy akinek a gyűlölete irántam szinte tapintható 10 km-re is! Legyél már egy kicsit őszinte!
☆Tom Calib☆
Meglepett, hogy ilyen hamar átlátott rajtam. Az összes kis mozdulatomon. Rájött, hogy mennyire gyűlölöm. Gyorsabban mint más...
-Majd talán máskor és máshol!- A téglák és a fáklyák lassán átváltott fémre és fertőtlenítőszagra. Kiértünk a föld fölé. Ekkor megláttam Steer-t és a bátyját. Mögöttük két fegyverrel a kezében ott ált Percy. Vártak minket a 8-as számot jelző falnál.
-Szépfiú, Light, Bosszú- biccentettem- Minden simán ment?
-Mint vajban a forró kés! Nincs miért aggódnunk!- vigyorgott Greg.
-Azt ti csak hiszitek!- lökött meg Renia azért, hogy előrébbjusson- Az egész hely hemzseg a Gerdus-októl. A 3. pont után már olyan sűrűen lesznek, hogy csoda lesz ha élve kijutunk. Amikor először megmenekültem, fele ennyien voltak! És akkor is kinyírták a hapsit aki kijuttatott. Csak egy esélyünk van. A 4-es, a 6-os, a 3-as és a 10-es járatok kereszteződésénél való szellőzőrendszer. Szépen bemászunk és elkúszunk a szabadba. De ezzel még koránt sincs vége. Harci repülőt lopni lehet, de jármű nélkül...
-Van egy gépünk- kacsint Davidre Gregory- Jó pilótával.
-Miért néz rám mindenki?- értetlenkedett a kékszemű.
-Majd megtudod- vigyorgok- Szóval sikerült.
-Igen. Már itt van.
-Csak én nem értek semmit?- nézett körbe a kissebbik Steer.
-Nyugi, nem vagy egyedül- jött vissza- honnan is? Mikor ment el?- Renia 2 pisztollyal a kezében.
☆Renia Rowens☆
Megláttam két fegyvert ott lógni a falon. Furcsa volt, hogy csak úgy ott lett hagyva, de ajándék Ferger-nek ne nézd a töltényét, ami ha van neki, akkor minden szuper.
-Induljunk. Már kiszagoltak minket- a többiek csak áltak- Most!
A trollagyú banda végleg rájött hogyan mozog a lábuk és követtek. A kereszteződésnél megáltunk.
-Tartsatok a szőkehajúnak bakot!- parancsolom- A nyílás a plafonon van- mutatok fel.
-Szépfiú! Menj!- Jézus milyen név! A srác felállt Tom és, következtetésképpen, Bosszú kezére és levágta a járatban a nyílás mellé a vasat, ami nagyott zörgött.
-Csöndben!- sziszegte Tom, de már késő volt. Már láttam is a folyosókon rohanó világoskék ruhár őröket. Megéreztem valami furcsa szagot. A pisztolyból jött.
-Fel mindenki! Azonnal!- morgom a hátam mögé.
-Valaki parancsolgatási mániában szenved...
-Fogd be Harcos! Ha túl akarod élni húzás!- felnyomtuk Light-ot, majd Bosszút is.
-Harcos lódulj!- tartom a kezem a hátam mögött. A fegyverek az övemben és a Gerdus-ok közelednek.
-Nem...
-Tomasso!
-Megyek már megyek!- kapaszkodik fel a hátamon és a többiek felhúzzák. Az őrök körbevesznek.
-Add meg magad kislány és akkor nem fog fájni...- vicsorog az egyk.
-Álmodj királylány!- A fegyvert villámgyorsan szétszedem és úgy dobom el a 4 irányba, hogy súrlódjon a betonon. A következő lenti pillanatokat inkább ne várom meg, hanem felugrok és bemászok a járatba. Visszatolom a rácsot és befogom a fülem. Robbanás rázza meg a helyet és vérszag terjeng a levegőben. A vörös folyadék felcsapódik a vas kicsi nyílásain. Sikerült.
-Mi a jó franc volt ez?!- csattan fel Szépfiú.
-Robbanóviasz.
-Mivan?!- kérdezi "nyugodtan" Light.
-A súrlódás hatására...
-Felmelegszik és felrobban.- fejezte be Tom a mondanivalóm- Azért csúsztatta a padlón. Mázli, hogy érdes volt...
-Gyertek... Még ma ki akarok jutni ebből az egérszagú lukból...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése